RÉGI UTAZÓK A VÁRBAN


(részletek a Budavár c. lemezen olvasható esszéből)

...Magyarország abban az időben (XII. század) a nagyvilág számára afféle "terra incognita" volt, kutyafejű, lóhúsevő vademberek földje. Egy Otto Babenberg nevű német püspök ittjártakor egyenesen Isten hatalmas jóindulatának tulajdonítja, hogy ebben a szép országban megtűri a rusnya, pogány magyarokat, akik "rút ábrázatűak, szokásaikat és nyelvüket illetően egyaránt barbárok..." - írja 1147-ben, ötven évvel azután, hogy az első keresztes hadjárat Magyarországon átvonuló seregei a gabonát felajánló magyarokat fegyverrel támadták meg, "mert azt hitték, azok nem mernek velük szembeszállni" - amint azt egy francia szemtanú leírta, felháborodva azon, hogy ezek után a keresztesek felgyújtották a gabonaasztagokat, megerőszakolták a nőket és "a férfiak szakállát kiégették, vagy kitépték".

...Antonio Bonfini nevét talán mindenki ismeri, egy kicsit már-már magyarnak is tartjuk, bár igazság szerint tősgyökeres itáliai volt. Az azonban tény, hogy majdnem húsz évet élt a magyar királyi udvarban, sőt Budán is halt meg, 1503-ban. Mátyás szolgálatába 1486-ban lépett mint történetíró, és megírta a magyarok történetét 1496-ig. Bonfini, bár nem nevezhető a szó klasszikus értelmében utazónak, azért sok érdekességet megőrzött számunkra, és mint íróember, a Mátyás-korabeli Budavár hangulatát hűen idézi vissza ötszáz év távolságból is. Tőle tudjuk, hogy a vár dunai oldalán emelt reneszánsz kápolnában víziorgona szólt, a könyvtárépület és még számos terem mennyezetein a korabeli csillagászat ismereteinek megfelelően planéták és csillagképek pompáztak, a palota kútjához hét mérföldön át vezetett a vízvezeték szurokkal bevont csövekből, ólomcsapokkal, valamint azt is, hogy Mátyás az egyik udvaron apja mellett szobrot emeltetett bátyjának, Lászlónak is, aki valójában a törvényes trónörökös lett volna - ha V. László ki nem végezteti.

...1587-ben Reinhold Lubenau königsbergi orvos, később tanácsos, aki korának egyik híres utazója is volt; II. Rudolf császár megbízásából Konstantinápolyba ment a szultánhoz császári üzenettel, és úti jegyzeteiben Budáról is szólt. Itt a budai pasa fogadta a német tanácsost, majd a vendég szétnézett a városban: "Buda nagyon régi város... a király székhelyén igen sok ház és palota állott, melyek most romba dőlve... cölöpökkel alátámasztva, mert a törökök nem törődnek semmivel, csak a lovaiknak legyen hely, egyébként az eső is becsuroghat... egerek, menyétek, kígyók, skorpiók tanyáznak a házakban..." - írja. A vár kútjában halak úszkálnak, Mátyás könyvtárában egy öreg török lakik, mint felvigyázó, és még megvan a mennyezet, amelyre a planétákat festették, ahogy Mátyás születése órájában álltak. A városkapun belül külön utcákban laknak törökök és keresztények...

Bencze Balázs