Klasszikus gitár Gitár

A mai gitár sok változata mind a XVI. században kialakult vihuela da mano leszármazottja. A hangszer mai jellegzetességei - a lapos hát, a középen elkeskenyedő test, az alig hátrahajló kulcsszekrény - mind a vihuela öröksége. A korai típusok a XVII-XVIII. században a kerek hanglyuk fölött még díszes rozettával és a lantéval megegyező hangolókulcsokkal készültek. Barokk gitár - Kovács Emil hangszerész remekmívű munkája, köszönjük, hogy rendelkezésünkre bocsátotta! A hangszer jelenleg gazdára vár, részletek e-mailben... Ezeket a gitárokat nevezték "barokk gitárnak" - ekkor húrjait még inkább fémből készítették, ellentétben a mai bél-, illetve nylonhúros megoldással. A XVIII-XIX. században műkedvelők játszottak rajta, ám Carcassi, Sor és Carulli műveinek hatására egyre többen foglalkoztak vele magasabb színvonalon is, Haydn pedig versenyművet szerzett gitárra. (Vivaldi nevezetes "gitár-concertóit" eredetileg egy testesebb, korabeli mandolintípusra írta, tehát sem gitáron, sem mai mandolinon nem lehet teljesen autentikusan előadni) Igazi koncerthangszerré a gitár a múlt század első felében vált, nem kis szerepe volt ebben Andrés Segovia, spanyol gitárművésznek, és Tárréga, valamint Villa-Lobos spanyol zeneszerzőknek. A mai, modern játéktechnika leginkább a Spanyolországban ezalatt népi hangszerré vált "flamenco-gitár" technikai alapjaiból jött létre, bár sokat átvett a hagyományos lantjáték elemeiből is.
Vihuela - Kovács Emil hangszerész remekmívű munkája, köszönjük, hogy rendelkezésünkre bocsátotta! A hangszer jelenleg gazdára vár, részletek e-mailben... Ma már a "klasszikus gitár" (megkülönböztetésképpen a többi gitárfajtától, amelyekhez más-más játéktechnika is tartozik, felépítésük is azokhoz alkalmazkodik) koncerteken akár önálló hangszerként is megállja a helyét, Bach lant- és hegedűpartitáit, neves és kevésbé neves szerzők zongoradarabjait, de a lantirodalom nagy részét is átírták már gitárra, és - bár az ilyen előadás nem korhű - a gitár finom hangjával, érzékeny dinamikai sajátosságaival, valamint azzal, hogy akár hatszólamú polifóniát is képes folyamatosan megszólaltatni (és ebben csak a mai billentyűs hangszerek fejlettebbek nála) fontos klasszikus zenei hangszerré vált.


MÚZEUM