1965-ben születtem Kecskeméten. Apám, Buda Ferenc költő vendégeként sokféle érdekes ember fordult meg nálunk: képzőművészek, írók-költők, zenészek. A városban is pezsgő művészeti élet folyt akkoriban.
Így esett, hogy Kobzos Kiss Tamás egyik előadása után kezembe került a koboz nevű hangszer és benne maradt azóta is. Tamásnak tanítványa lettem 1987-ben az óbudai zeneiskola népzenei tagozatán. A kobozt követte számos régi hangkeltő eszköz: tekerőlant, reneszánsz lant, dombra, ud, líra, furulya. Szentendrén, Pomázon, Budakalászon, Szigetmonostoron, Győrött is tanítottam rövidebb-hosszabb ideig. A növendékek kobozt, tekerőlantot, pásztorfurulyát, blockflötét, citerát tanulhattak nálam, többféle kamaraegyüttesünk is volt. A mai napig képezem magam kurzusokon itthon és külföldön egyaránt.
Az elmúlt harmincegynéhány évben sok zenekarban játszottam, kinek-kinek hangfelvételein is közreműködve: Renaissance Consort, Kecskés Együttes, Bourdon Együttes, Musica Profana, Sonatores Panoniae, Fabula Régizene Együttes. Az utóbbi időszakban legtöbbször a Tabulatúra Régizene Együttessel játszom. Megfordultam Németországban, Ausztriában, Hollandiában, Dániában, Svájcban, Olaszországban, Lengyelországban, a környező országok magyarlakta vidékein, Algériában, Kínában.
Három CD-t készítettem: A kicsi pacsirta, Fölöttem hold is, csillag is, Bárcsak régen felébredtem volna. Apám verseiből készült második lemezem kiadás előtt áll.
2010-ben én kaptam a Magyar Régizenei Társaság Tinódi-lant díját. Munkásságom eredményeképp 2021-ben a Bács-Kiskun megyei értéktár tagja lettem.